Gyerekként szerintem mindenkinek voltak álmai amik lehettek ilyenek és olyanok is. Később elképzeltük,hogy hol fogunk lakni,milyen lesz a leendő párunk és milyen munkát fogunk végezni. 

Felnövünk és ez valamiért eltűnik,vagy szinte semmi sem valósul meg belőle.

Miért mondunk le felnőttként olyan könnyen az álmaikról,és miért törődünk bele abba ami van, főleg ha olyan,hogy  ráadásul még nem is tesz boldoggá?

Pedig az álmok fontosak.......!

Szerintem csak így érdemes élni,nekem is vannak álmaim amit már gyermekként megálmodtam és nem mondok le róluk,mert tudom,hogy egyszer elérem őket csak kitartás kell hozzá és persze hit.

Hogy mik ezek,hát ez maradjon az Én titkom..........?! 

A bejegyzés trackback címe:

https://kenyeztetolelekmasszazs.blog.hu/api/trackback/id/tr14708197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

alice07 2012.08.15. 23:56:03

Az emberek azért mondanak le az álmaikról amikor felnőnek mert manapság nem "divat" küzdeni. Egy- két buktató jön az életükbe és azonnal feladják az álmaikat nem képesek harcolni értük mert inkább a könnyebb utat választják. Ezzel azt hiszik hogy minden meg van oldva, jobb lesz az úgy nekik, nem kell érte semmit tenni, kényelmesebb. Ha mindent megteszel és nem sikerül legalább tudod hogy megpróbáltad. De aki nem tesz érte semmit és csak nyavalyog, hogy nem sikerült elérni a célját az meg meg is érdemli a sorsát szerintem. Mert mindenki a saját sorsa kovácsa... Minden a fejben dől el ha nem hiszek benne nem hiszek magamba és pláne nem is teszek érte semmit akkor nem is fog sikerülni, de ha magabiztos vagyok és küzdök érte akkor igen is meglehet valósítani bármilyen álmot.
süti beállítások módosítása