Az emberek nagy többsége szerintem nem vágyik másra igazán, mint szeretetre és boldogságra.

Akkor ez miért  nem valósul meg az életünk során? Talán nem értjük egymást és elbeszélünk egymás mellett, vagy nem figyelünk eléggé egymásra? Talán ez így van , de ha így van , miért van ez így ? 

Vágyakozunk valami után, de nem teszünk érte semmit, élünk egy valamiben ami tesz boldoggá és közben sóvárgunk valami után! 

De tudjuk egyáltalán mi ez a valami ami ,után így vágyakozunk?

Miért nem mosolygunk sokkal gyakrabban ?

Hiszen a mosoly egy olyan dolog, amivel nem csak saját  magunknak okozhatunk örömet, hanem  a többi embernek is akire rá mosolygunk.

Nem kerül semmibe és szerintem az egyik legszebb dolog amit adhatunk egymásnak.

Szóval mosolyogjuk minél többet!